Az élet értelme

Lózungok

Archívum

Archívum

Olvasom, hogy valaki Dél-Afrikában járva hitetlenkedve nézte, „hogyan bújnak meg az emberek a szögesdrótokkal, CCTV-kkel, fenyegető feliratokkal védett házaikban”.
Emberünk azon lamentál, hogy vajon tényleg biztonságban érzik-e magukat ezek között a körülmények között az ott élők, amikor arról beszélnek: Security – azaz biztonság.

Majd megadja a választ a kérdésre:

“A valódi biztonság élményét nem egyedül, nem egymás ellenére élhetjük meg, hanem együtt, egymással. A legbiztonságosabb társadalmat azzal teremthetjük meg, ha gondoskodunk egymásról – ha törődünk egymással. Ha nem hagyjuk az út szélén azokat, akik bajba jutnak. Ha nem engedjük, hogy a társadalom jelentős része leszakadjon, míg mások dőzsölnek a jóban. Ha minden lehető eszközzel támogatjuk az embereket abban, hogy már születésüktől fogva termékeny, jelentésteli kapcsolatokat építsenek ki, amelyekben kiteljesedhet az életük.

Ez az én elképzelésem a valódi közbiztonságról.”

(Drogriporter)

Ez a pár mondat leírja, hogy mi lenne jó. Oké. Tök triviális, ugye? Egyet is értünk vele. Ugye? Te is, én is.

Abban is egyetértünk, hogy jó lenne legyőzni a rákot. Szerintem igen. Sőt, majdnem biztos vagyok, hogy abban is egyetértenénk, ha azt mondanám, a nők ugyan annyi munkáért kapjanak ugyan anyi bért. Vagy, hogy az afrikai kisgyerekeknek ne kelljen éhbérért dolgozni. Sőt, semmilyen kisgyereknek ne kelljen dolgozni, hanem élje e kisgyerekek életét.
De ha azt mondom, hogy ne legyen családon belüli erőszak, ugye abban is egyetértenénk. Vagy abban sem lenne vita köztünk szerintem, hogy előzzük meg a globális felmelegedést. Vagy, hogy ne legyenek háborúk. Ugye, hogy mennyi mindenben egyetértünk?
Nincs is ezzel semmi baj, sőt, tök jó, hiszen vannak közös pontok. Lehet ezekkel a szlogenekkel felvonulni, tüntetéseket szervezni, írni a képviselőnknek, felszólalni az ENSZ közgyűlésben. Tök szép és jó minden.

A bibi ott van, hogy ezeket a szép szólamokat tök könnyű leírni. Sokan meg is teszik és egyetértően bólogatunk. Csak éppen nem történik semmi.
Mert a szép gondolatok mögött nincs cselekvés.
Elméletben mindenki nagyon-nagyon-nagyon, sőt még annál is okosabb, és elméletben nagyon-nagyon-nagyon, sőt még annál is szebbek ezek a leírt gondolatok.

De soha, senki nem mondja meg, hogy mindezt hogyan?
Hogyan akarja elérni, hogy a szép gondolatokból valami valóra is váljon?

Oké, legyen biztonságos Dél-Afrika! Ki ne értene vele egyet? De mondja meg valaki, hogy hogyan legyen az. Konkrétan. Ezt meg ezt kell csinálni – és rá is tudja venni az embereket, hogy ezt meg ezt csinálják – és akkor minden happy lesz.
Győzzük le a rákot! Oké, mondd meg, hogyan! Mondd el, mutasd meg azokat a módszereket, technikákat, gyártsd le azokat a gyógyszereket, amelyek elpusztítják/nem engedik kifejlődni a rákos sejteket. Legyen mindenki egészséges! Mondd meg, hogyan legyen mindenki egészséges! Mondd meg egy borsodi családnak, ahol közmunkából élnek, hogy egyenek több gyümölcsöt, zöldséget. De ne csak mondd, hanem teremtsd meg a feltételeit. Teremtsd meg a feltételeit a békének a Közel-Keleten. Ne arról beszéljünk a karosszékben ülve, hogy “legyen béke”! Hanem mondjuk el, hogy reálisan hogyan lehet békét teremteni és vegyük rá az embereket, hogy békében éljenek.

Konkrétumokat tegyünk, ne lózungokat mondjunk.

Lózungot, jól hangzó bullshitet, vágyálmokat mindenki tud mondani.

Ha nem tudja megvalósítani, akkor viszont fogadja el azt a kritikát, ami azt mondja, hogy naív. Vagy azt, hogy bullshit, Vagy azt, hogy lózung. A szavak tettek nélkül nem többek ezeknél.

Nincs is könnyebb szép szavakat mondani. Mondjuk felelősség sem jár velük.

Vélemény, hozzászólás?