—————————–
Szomorú, de egy nagyon kellemes hölgy egy másik oldalon törölte az adatlapját, pedig egy nagyon jó képe volt fent. Naponta megnézegettem, mert örömmel töltött el, hogy valaki nem csak gyönyörű, de – a bemutatkozása alapján – még intelligens, érzékeny, ugyanakkor szókimondó, és egyenes is. Szóval sajnálom. Mert írtam Neki, de nem válaszolt. És már nem is fog
Láttam, hogy itt is regisztrált, de miután nem reagált azon a helyen a levelemre, gondolom zaklatásnak venné, ha itt is megpróbálnám felvenni Vele a kapcsolatot… Ezen majd még gondolkodom…
Amúgy ma – készülve a nov 15-i félmratonra – 3 szigetkört applikáltam, ami testvérek között is majd’ 16 km. Este büszkén fekhetem le, mert valljuk be őszintén, nem sokan akarnak, ill. képesek (vagy nem eléggé idióták) arra, hogy 3 fokban, vaksötétben körözzenek a Margitszigeten
Miért jó futni? Egyik magyarázatom, hogy jókat lehet gondolkodni. Tényleg. Van 1-2 ismerősöm, aki minden alkalommal megkérdezi (ugyanis az iPodom sznkronizál a Nike weboldallal és a Facebookkal is, így az ismerőseim látják, hogy mikor futottam), szóval megkérdezik, hogy mi a francnak futkározom?
Az az érzésem, hogy vannak emberek, akik azért próbálnak meg másokat „cikizni”, azért tesznek fel amolyan lesajnáló kérdéseket, mert valahogy a saját tunyaságukat, lustaságukat valamivel meg kell védeni. Mert hogy lehet elszámolni magammal, hogy otthon ücsörgök és bambulom a dobozt (TV), amikor mások meg nem restek qrva szar időben is venni a fáradságot, és akkor is kimenni küzdeni, amikor legszívesebben a forró kádban áztatnák a seggüket… Hát igen, kell elszántság, és ez a tunyaság mellett ordítja az ellentétet… Inkább jó magyar (vagy inkább általános emberi) szokás szerint egyszerűbb lenne azt a szerencsétlent is visszahúzni a szürke tömegbe, mert akkor nem lenne oly nagyon feltűnő a semmittevés… Semmit tevés.
Mert mi más az, amikor olyan tevékenységekre, vagy inkább nem tevékenységekre fordítjuk az időnket, aminek semmi, de semmi hatása az életünkre, a jövőnkre, vagy a személyiségünk fejlődésére…
De ezt inkább majd később folytatom. Túl messzire vezetne, és igazából csak Charlotte (alias Manka, vagy Fleur de cerise) szépségéről és értékes gondolatairól akartam megemlékezni.
Fiúk! Ha igazi nőt kerestek, olvassátok el a bemutatkozását. De ha nem vagytok igazi Férfiak, inkább ne kezdjetek Vele, mert keresztben lenyel titeket. Lányok! Nektek meg szintén érdemes lenne elolvasni, mert Ő tudja mit akar!
A legtöbb reglapon meg azon csodálkozom, hogy hogyan gondolhatja valaki, hogy majd megtalálja itt a párját, ha semmit, vagy semmitmondóakat mond magáról.
Mert hát miért is van itt??…
Jó gondolkodást, és jó éjt mindenkinek!