Az egyik tanítvány kérte a Mestert:
– Kérlek, beszélj nekünk a bántásról!
És a Mester így szólt:
– Van, amikor tudni kell elengedni. Bántást, fájdalmat, embereket.
Mert kit lehet megbántani?
Azt a lényedet, mely fontosnak tartja magát.
Amely azt gondolja, hogy másoktól függ. Épp ezért tud csalódni.
De ha tudod, hogy a végtelen élet része vagy, akkor tudod, hogy bántó és bántott valójában egy és ugyanaz.
És akkor tudni fogod azt is, hogy igazából nem lehet téged megbántani sem.
Más megközelítésből mondhatnám úgy is: aki bánt, az nem érdemel meg Téged!