Az élet értelme

motiváció

Archívum

Archívum

Fejlődés

Sok helyen találkozni ezzel a képpel az interneten. Legutóbb Kolboid blogjában olvastam a témával kapcsolatban, de a gondolat úgy tűnik univerzális: a sportban legalább annyira megállja a helyét, mint az oktatásban, a számítástechnikában vagy az egyéni fejlődésben.

Mert fejlődni jó dolog.

Sok cikket, könyvet olvastam már a témáról, de több motivációs és személyiségfejlesztő tréninget is megjártam. És hiába triviális a gondolat, minden alkalommal újra és újra megélem az érvényességét.

Kihívás

Ha el akarsz érni valamit – legyen az a személyes, belső siker, vagy szakmai előrelépés – az élet bármely területén bele fogsz ütközni: kihívások kellenek ahhoz, hogy igazán motiválni tudd magad. Olyan kihívások, melyek kellően nehezek, de nem megvalósíthatatlanok.

Ha úgy látod, ez számodra elérhetetlen, hát könnyen lemondasz róla. Ha túl könnyű, akkor pedig nem fogsz beletenni apait-anyait.

Van, akinek könnyű nagyot álmodni, van akinek inkább kis lépésekben érdemes gondolkodni. Néha a szinte elképzelhetetlen jövő az, ami megfelelő „üzemanyagot” biztosít, néha pedig az előre kiszámítható lépések, melyeket úgy teszünk meg, hogy éppen csak a lábunk elé nézünk, és szigorúan mindig csak az adott „rész-cél” elérésére koncentrálunk. Vagy sokszor a kettő kombinációja az, mely a „siker” felé vezető utat megmutatja.

Mind mondtam a siker nem egy általános mutatószám, nem egy egzaktul leírható történés: siker lehet az is, ha főzöl egy jó ebédet, de az is siker, ha elismernek a szakmádban. Vagy az is lehet siker, ha megtalálod a boldogsághoz vezető utat. Az is lehet siker, ha követőid vannak, de az is siker, ha épségben lefutod a maratoni távot.

Motiváció

Mindez a motiváció nélkül viszont lehetetlen. A munkádban ideig-óráig motiválhat a pénz – addig, míg hozzá nem szoksz az életszínvonalad emelkedéséhez, de aztán megint kellően alulmotivált leszel és a fizetést sem lehet az egekig emelni – az igazán kimagasló teljesítményekhez azonban ez már nem elegendő.

A New York City Marathon lefutása kellőképpen lehetetlen küldetés, ezért tud hihetetlen energiákat adni. De amikor ott vagy a tömegben és lépésenként kell teljesítened a 42 195 méteres távot, akkor sokszor csak az lebeg előtted, hogy a bal lábad után meg kell emelned a jobbat újra, majd megint a balt és megint a jobbat. És a legtávolabbi cél maximum a következő útkereszteződés elérése…

[sc:vissza ]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük